Amikor megtalálod az utat Önmagadhoz, ott kezdődik el az igazi életed!

AKTUÁLIS 

A CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK MOST KIS IDEIG SZÜNETELNEK!


EGYÉNI KEZELÉSEK VÁLTOZATLANUL VANNAK!


Szeretettel, Barbi

Charles Chaplin: Önszeretet                (Amikor elkezdtem szeretni magam...)

Amikor elkezdtem szeretni magam, beláttam, hogy a fájdalom és a szenvedés óvtak meg attól, hogy a saját igazságom ellenében éljek. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Hitelességnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, milyen megalázó volt annak, akire ráerőszakoltam a vágyaimat, pedig tudtam, hogy sem az idő, sem az illető nem érett meg rá -még akkor sem, ha ez az illető én voltam. Ma már tudom, hogy nevezik ezt: Öntiszteletnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem vágyakoztam többé egy másik élet után, és láttam, hogy körülöttem minden kihívást és fejlődési lehetőséget jelent. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Érettségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, hogy mindig és minden alkalommal a megfelelő időben és a megfelelő helyen vagyok, és hogy mindaz, ami történik, helyes. Ekkor megnyugodtam. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Öntiszteletnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem raboltam el többé magamtól a szabadidőt, és felhagytam azzal, hogy nagyszabású terveket szövögessek a jövőre nézve. Ma már csak azt teszem, ami örömöt okoz,amit szeretek, és ami megnevetteti a szívemet,és mindezt a saját tempómban és stílusomban. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Őszinteségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, mindentől megszabadultam, ami nem tett jót az egészségemnek. Ételektől, emberektől, tárgyaktól, helyzetektől és mindattól, ami csak lehúzott és eltávolított magamtól. Kezdetben ezt "egészséges egoizmusnak" neveztem.Ma már tudom, hogy ez az Önszeretet.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem akartam többé, hogy mindenben igazam legyen. Így ritkábban tévedtem. Ma már azt is tudom, hogy nevezik ezt: Egyszerűségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam,felhagytam azzal, hogy a múltban éljek, és a jövőmért aggódjak. Most már csak ebben a pillanatban élem az életem, ahol minden történik. Minden napot megélek. Ez a Tökéletesség.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felismertem, hogy a gondolkodásom nyomorulttá és beteggé tehet. Amikor felfedeztem a szívemben rejlő erőt,értelmem is fontos társra lelt. Ezt a szövetséget ma már így nevezem: A szív bölcsessége.

Nem kell félnünk az önmagunkkal vagy másokkal folytatott vitáktól, konfliktusoktól és problémáktól. Néha a csillagok is összeütköznek,és utánuk új világok születnek. Ma már tudom, hogy Ez az Élet!

Márai Sándor Füves könyve szerint, ha nem szeretnénk betegek lenni, időnként éljünk úgy, mintha azok lennénk.

Idézet:"...előzd meg a természet parancsát, a kényszerű betegszabadságot, s iktass életet iramába apró, mesterséges betegségeket, hogy megpihenjél. Makkegészségesen őrizd néha egy napon át az ágyat. Farkasétvágyad van, a szöget is megrágnád: koplalj önként egy-két napot. A szervezet oly hálás a legcsekélyebb figyelemért. S ezek az apró, mesterséges, a betegség parancsa nélkül felidézett betegségi és gyógyítási állapotok, önkéntes diéták, megvonások és pihenések felérnek egy keleti úttal vagy egy vakbélműtéttel. Kíséreld meg. Csodákat látsz majd."